Hírek

Jorge Bergoglio SJ az új pápa, Ferenc

Jean-Luis Tauran, a bíborosi kollégium protodiakónusa bejelentette, hogy Jorge Mario Bergoglio az új pápa. Az első latin-amerikai és az első jezsuita pápa. Tömegközlekedéssel jár, palota helyett egy apartmanban lakik, síkra száll a szegényekért. Jorge Mario Bergoglio 76 éves, párbeszédre kész személyiség.

Jorge Mario Bergoglio 1936. december 17-én született Buenos Airesben, olasz bevándorló munkáscsaládban. Ötgyermekes családban nőtt fel, édesapja Olaszországból vándorolt ki Argentínába, és a vasútnál dolgozott. Kémiát tanult, de a papi hivatást választotta. A szeminárium elvégzése után, 1958-ban belépett a jezsuita rendbe. A filozófiai doktorátus megszerzése után irodalmat, pszichológiát és filozófiát tanított, 1969-ben szentelték pappá. A kiváló vezetési képességekkel megáldott Bergoglio 1973-tól hat évig a rend tartományfőnöke, 1980-tól annak a szemináriumnak a rektora volt, amelyben végzett, doktori értekezését Németországban készítette el. 1998-ban lett Buenos Aires érseke, 2001-ben kreálta bíborossá II. János Pál pápa. Három vatikáni kongregációnak is tagja, 2005 óta az Argentin Püspöki Konferencia elnöke.

Bergoglio teológiai gondolkodásában inkább mértékletes, kész a párbeszédre. Küzd a társadalmi igazságtalanságok ellen, határozottan kiáll a szegények mellett. Aszketikus hozzáállással viszonyul a világhoz: tömegközlekedéssel jár, nem költözött be a főpapi rezidenciába, s állítólag még ételeit is maga készíti. Sokoldalú: jó szakács, szereti az operát, a görög műveltség barátja, Shakespeare és Dosztojevszkij a kedvenc írója. Jól úszik, erős, holott gyerekkora óta tüdőproblémái vannak. A kevés szavú ember megszólalásainak súlya van a 40 milliós Argentínában, ahol a lakosság 90%-a katolikus. Karácsony és húsvét idején Bergoglio felkeres beteg gyerekeket ápoló kórházakat, fogházakat, megmossa a betegek és foglyok lábát, de a közszereplés nem az ő műfaja.

Országos gyűjtés a katolikus iskolák javára

A katolikus iskolák javára gyűjtenek Magyarország összes katolikus templomában február 24-én, a hónap utolsó vasárnapján. Az adakozás évről évre bizonyítja, hogy milyen sokan szívükön viselik egyházunk oktatási-nevelési szolgálatának támogatását.

A 256 katolikus oktatási-nevelési intézmény 531 tagintézményével van jelen a magyar közoktatásban, ez nagyjából tíz százalékos növekedést jelent az előző évi adatokhoz képest. Az idei tanévben 126 óvodát, 197 általános iskolát, 72 gimnáziumot, 21 szakiskolát, 40 szakközépiskolát, 51 kollégiumot és 24 alapfokú művészetoktatási iskolát tart fönn a 15 egyházmegye, 28 szerzetesrend és négy egyéb egyházi szervezet.

A katolikus oktatási rendszer több intézménye nyújt speciális képzést: mintegy 3103 tanuló kap sajátos nevelési igényű, 1703 pedig gyógypedagógiai képzést. Egyházunk 21 679 hátrányos helyzetű és 5939 halmozottan hátrányos helyzetű diák oktatását végzi az idei évben. A katolikus egyház a 2012/2013-as tanévben összesen 105 296 fiatal oktatásáról gondoskodik, a pedagógusok száma 9243. 

Kisgyermekes családokon segített a Katolikus Karitász

Véget ért a dm drogerie markt, a Pampers és a Katolikus Karitász közös jótékonysági akciója, amely során országszerte 262 kisgyermekes család kapott egyenként 25 csomag pelenkát. Február 13-án Écsy Gábor atya, a szeretetszolgálat országos igazgatója, Kanyó Roland, a dm PR menedzsere ésBoros Anita, a Procter & Gamble PR menedzsere adta át jelképesen néhány családnak Budapesten.

2012 novemberében a dm drogerie markt ismét elindította a Együtt a babákért kampányát, amelynek célja a nehéz körülmények között élő családok és gyermekeik támogatása. A dm, a Procter & Gamble és a Karitász közös kampányába idén már országszerte 262 dm üzlet kapcsolódott be, így növekedett a támogatott családok száma is.

Az akció eredményeként 262 kisgyermekes család kap egyenként 25 csomag pelenkát, amely mintegy fél évre elegendő mennyiség. Az összesen 6550 csomag pelenka összértéke meghaladja a 26 millió forintot.

A két hónapos akció alatt a dm vásárlói hűségpontjaikat ajánlhatták fel adományként, amelyeket a segélyszervezet pelenkák formájában továbbított a Karitász által kiválasztott családoknak. A kampány során közel 10 000 vásárló ajánlotta fel pontjait, 400 vásárlóval több, mint az első alkalommal, így segítségükkel 262 családot tudott a Karitász több mint 100 ezer forint értékű pelenkával támogatni. 

Hamvazószerdával elkezdődik a húsvéti készület

A húsvétra felkészítő negyvennapos böjt hamvazószerdán veszi kezdetét, amely idén február 13-ára esik. A keresztények ebben a bűnbánati időszakban Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére készülnek, a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével. Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke február 13-án 17 órakor az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét a nagyböjt kezdetén.

A hamvazószerda arra az ősi hagyományra vezethető vissza, hogy a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Ennek emlékét a mai napig őrzi a szertartás: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap ezen a napon (és nagyböjt első vasárnapján) keresztet rajzol a hívek homlokára, közben pedig ezt mondja: „Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!” A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást.

Mivel a vasárnapokat az Egyház nem tekinti böjti napnak, a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig a böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki.

A nagyböjt azért tart pontosan negyven napig, mert a Szentírásban és az abból kiinduló keresztény hagyományban a negyvenes szám mindig az egyes események jelentőségét emeli ki. (Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen és Jónás próféta negyvennapos böjtöt hirdetett Ninivében.)

A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. A XI. századig olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit sem ettek; húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Az Egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti híveknek csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk. E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az Egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.

A nagyböjt liturgikus színe a lila, amely a XIII. század óta jelképezi a liturgiában a bűnbánatot. Ugyancsak a bűnbánat jeleként marad el a nagyböjt egész folyamán a szentmisékben az alleluja, amely a liturgiában az öröm legközvetlenebb kifejeződése; a templomot ez időszakban nem díszíti virág. Az Egyháznak sajátosan a nagyböjthöz kötődő szertartása a keresztúti ájtatosság, amelyen a hívek mintegy végigkísérik Krisztust a kereszthalála felé vezető úton.

A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés fontosságát állítja középpontba, kifejezi az ember Isten iránt tanúsított szeretetét és az érte való áldozatvállalását. Húsvétra készülve az Egyház a böjt mellett az ima és az alamizsnálkodás (a szegények megsegítése) lelkületét ajánlja híveinek.